Hétfőn Jegybanki kamatdöntés :
http://www.vg.hu/penzugy/tokepiacok/negy-ev-utan-ismet-6-szazalek-lehet-az-mnb-kamat-303494
Ha a kamatcsökkentési tempó 50-ről 25 bázispontra való csökkentésének valóban az volt az egyik oka, hogy megakadályozza a túlzott piaci várakozások okozta turbulenciákat, akkor valószínűleg sikerrel járt a jegybank. A Portfolio.hu felmérésének eredménye ugyanis azt mutatja, hogy az idén már csak háromszor esik neki a kamatoknak a monetáris tanács, akkor sem túlságosan nagyon. Januárban 6 százalékig mérsékelheti a testület az irányadó rátát, a márciusban kialakuló 5,5 százalékhoz pedig talán év végéig hozzá sem nyúl - vélik a szakértők.
Talán csak a sok bizonytalansági tényező miatt egymásba kapaszkodás, talán a közös szemlélet okozza, de kétségtelen: meglehetősen egységesek a piaci szereplők az idei kamatpályával kapcsolatban. Miután decemberben 25 bázispontos lazítási tempóra állt vissza a tanács, a közgazdászok úgy látják, ezt megőrizve januárban 6 százalékra, majd további két lépcsőben márciusig 5,5 százalékig vágja vissza a kamatokat a jegybank.
"Bár a forint utóbbi időben látott, meglehetősen erős teljesítménye alapján akár egy jelentősebb, 50 bázispontos csökkentés is elképzelhető volna, a piacok ezt még nem árazzák teljes biztonsággal. Véleményünk szerint a jegybank semmiképp sem akarna a várakozásokat meghaladó mértékben csökkenteni (bár tere volna rá), hisz eddig is a kiszámíthatóságot és a fokozatos csökkentéseket helyezte előtérbe. A nemzetközi hangulatban már nagyobb a "mozgolódás", tehát bizonytalanabb a makrogazdasági és a piaci környezet, ilyenkor talán az óvatosabb, 25 bázispont mellett tenné le a voksát a tanácstagok többsége." - így érvel a negyed százalékpontos vágást jósoló előrejelzése mellett Barta György, a CIB Bank elemzője. Kicsit más fókusszal, de hasonló következtetésre jut Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő befektetési igazgatója is: "A 25 bázispontra való áttérés oka egyértelműen a görög, illetve dubaji eredetű kockázatkerülés volt, és ebben érdemi változás nem történt. A mostani 50 bázispont egyébként hibának minősítené visszamenőleg a múltkori 25-öst, tehát arcvesztést eredményezne." Ehhez csatlakozik Török Zoltán kicsit szigorúbb véleménye is: "A tanács decemberben átállt a 25-ös tempóra, egyelőre nincs semmi okuk ezen változtatni, akár a makrofolyamatokat, akár az inflációt, vagy épp az országkockázati felárat nézzük."
Ami meglepőbb lehet, hogy a viszonylag nyugodt piaci környezet ellenére a piaci szereplők többsége úgy gondolja, tavasz elején végletesen beszűkülnek a kamatcsökkentési lehetőségek. "A lazító ciklust az első negyedév végéig tudja majd folytatni a monetáris politika. Azt követően a fejlett országokban a fiskális kiigazítás szükségessége illetve a likviditás szűkítése csökkenteni fogja a feltörekvő piacok eszközei iránti keresletet, ami megköti majd az MNB kezét." - mondja Dunai Gábor, az
OTPelemzési központjának közgazdásza, és utóbbi kapcsán sorolja a megfontolásokat: "Gondoljunk a januárban a várakozások szerint a célzóna fölé emelkedő brit inflációra, vagy Trichet ECB-elnök múlt heti kommentjére (mely szerint az "exit strategy" a márciusi EKB-kamatdöntő ülésen kerülhet ismét érdemben szóba), illetve az amerikai és a kínai monetáris politika eddigi lépéseire." "A folytatás részben a következő kormány gazdaságpolitikájától függ, ha hiteles euróbevezetési tervet tudnak felállítani, előbb-utóbb elkezdődhet a kamatkonvergencia." - mondja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki utána sorolja a pro és kontra érveket, hogy jelezze, mennyire képlékeny a helyzet: "Arra is figyelni kell, hogy a nagy jegybankok az év vége felé feltehetően elkezdik a kamatemeléseket, ám ez várhatóan nagyon lassan megy végbe. Ugyanakkor a kamatemeléseket akkor kezdhetik el, amikor a gazdaságaik már maguktól megállnak, ami viszont tovább erősítheti a kockázatvállalási hajlandóságot, így csökkenti a felárakat, ezért nem kell nálunk emelésre számítani. Viszont összességében mégis szűkítheti a mozgásteret. Az, hogy melyik tényezőnek lesz nagyobb hatása, ma még nem látható, de feltételezhető, ha a következő kormány hiteles gazdaságpolitikát tud felmutatni, egy kicsit lehet tágítani a mozgásteret lefelé." Mindenesetre az elemzők óvatosságát jelzi, hogy a márciusi mélypontra és a decemberi szintre egyaránt 5,5 százalékos kamatot jeleztek előre, vagyis egyelőre nem látják a teret arra, hogy a választások után tovább folytatódjon a kamatcsökkentés. Ez mindenesetre figyelmeztető lehet azok számára, akik a gyorsan csökkenő kamatfelárban látják a költségvetési mozgástér rövid távú gyors bővülését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése